A "Tavasz" c. sorozat (vagy épp lehetne Test-táj is a cím) valójában az önképek körébe sorolható. Ugyanakkor mégsem tartozik szervesen az önarcképek közé mivel jelen esetben a figyelem nem az arcon, a portrén vagy a felismerhetőségen van, hanem a testnek mint absztrakt vagy tájszerű felfogásán, megjelenítésén. Ezen keresztül maga a test személytelenné is válik, hiszen nem lehet tudni hogy az egyes részletek kihez is tartoznak valójában - sőt ezek a kivágások sem értelmezhetőek egyszerűen.
A test és a személyiség külön választása úgy gondolom már önmagában is nagyon sok kérdést feszeget, mindennek az önarcképként, önportréként való megfogalmazása pedig még érdekesebbé teheti az alkotásokat. Vajon mennyire kapcsolható össze a meztelen test, a bőr és azok hibái, apró részletei a személyiséggel, vajon a női test milyen többletet tud kifejezni az arc hiányában - ad e valami többletet az arc, a felismerhetőség hiánya az aktábrázolásoknak.
A címadás volt talán a legnehezebb az alkotási folyamatban számomra - és még most sem vagyok benne biztos hogy ez a legmegfelelőbb választás. A tavasz sok mindenre utalhat - a színhasználat alapján kötődhet akár az évszaknak eme test "táj" szerű megjelenítésére. Ugyanakkor ez az évszak az érzelmek vagy épp a felnőtté válás kapcsán is felmerülhet és ebben a közegbe mintegy nőé válás, nőé ébredés folyamatára is utalhat. Ugyanakkor a nővé válás mellett a rejtőzködés is jelen van a képeken hiszen az arc, a felismerhető vonások épp hogy már nem részei a képeknek.
 |
| 110x50cm akril, farost, 2014 |
 |
| 40x60cm akril, farost, 2014 |
 |
| 40x60cm akril, farost, 2014 |
